Közélettel, politikával, oktatással foglalkozó leiratok. Egy-egy szegmenssel gyakorlati valós megvilágításokban.

2008. november 7., péntek

Beszélgetek, most Pista szomszéddal...

Vesézzük a problémákat, nyilván laikusan, nem éppen diplomások nyelvezetével fogalmazott stílusban, kedves szomszédommal. Te, hogy is néz ki: ha nincs pénzem, nem megyek a boltba, a kereskedő nyilván kevesebbet rendel, a gyártó csökkenti a termelését, elbocsájtást eszközöl. S mivel állambácsinak drasztikusan csökkenni fog az adófizetői bevétele, szép lassan rogyadozni kezd. A minimálbérből ugye ott fenn is tudják, hogy megélni nem lehet manapság. Ha megadóztatjuk még zsíros kenyérre valónk se lesz. A multit egy jottányit sem érdekli mindez. Pláne ha nem is honi érdekeltségű. Bankszféra mint olyan belebukik a saját harácsolásába, s még a bőrünket is lenyúzza. Mindenesetre ezek a folyamatok ha fordítva lennének netán, a fene tudja, nem-e volna jobb nekik is, nekünk is. Te biztos, hogy az infláció visszaszorításának, az egyetlen módja, a fogyasztás állandó szűkítése? No ne mán! Nos az igaz, hogy a felülről kezdett építkezésnek, most érett be a gyümölcse. Azaz az ingatag cölöpökre épített tető, falak alá, most akartunk alapozni. Reciprok értelműen! Csakhogy senki nem számolt azzal, hogy a jó magyar pártos/pártok/ honfi vérben ott rejtőzik, a jól szétrugom, már részben megépített alapot, had kezdje előlről mindíg a mindenkori regnáló kompánia. Nyilván még röhögök is egy jót! Ja! Társadalom, úgytetszik népem, ugyan már! Ki a csuda foglalkozik ezzel! Tudod szomszéd bármit is beszélnek össze-vissza, azért én mégis ammondó vagyok, hogy a rendszerváltás óta, igenis minden uralmon levő kormány, egyformán felelős. Hát nem írígylem Gyurcsány Úrékat! Gondolom egyébként, hogy a jólétükben belefulladó rétegünknél, feleségeik nem igen várják úgy a postást, mint a messiást, családi pótlék fizetéskor? Természetesen ha továbbra is az én fogalmán keresztül fogják, prioritásként preferálni nagyjaink a helyzetet, beleesnek előbb-utóbb a saját csapdájukba! Nem látom be, hogy, hogy lehet egy lerongyolódott koldússá tett, fegyvereitől megfosztott hadsereggel, csatát nyerni! Persze az is egyértelmű, hogy ilyen állapotban, nekünk sem tud fordulni, mondják ott. Tessék mondani annó a mohácsi csatában mi is volt, a kényszerű fő fegyvernem? No-No!!

Címkék:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]

<< Főoldal