Ötletnek elmegy....

Felfigyeltem még a jó multkorában az úgynevezett szegények bankjának létrehozására célzó gondolatok, körbejárására kormányzati felvetésben. Igen már van egy " Nóbel " díjjas bankár, aki a tettek mezején, tehát nem csupán sejtelmes, hipotetikus gondolathalmazzal megteremtette ezt. Családok ezreit helyzetbe hozva vele. /egyedül ez lenne a járható út/ Azomban az az ötlet amivel alapgondolatként megörvendeztettek bnnünket, na az per ma, itt és most abszollúte nem kivitelezhető. Csak egy-két gondolat: elősször is, hazánkban a jól tőkésített civil csoportok, sem működnek igazán jól. Továbbá a legfontosabb lenne, előljáróban ismerni hozzá, azon területek hangulati, mentális emberi tényezőit, ahol ezt pontosan okszerű lenne létrehozni. Tudniillik nyomorúsággal roppant nehéz nyomorúságot kezelni. Az emberi gyarlóság határtalanságát ismerve, a gazdagokra esetleg számítani, holmi alamizsnálkodást sejtetően, no ugyan már. Természetesen minden tisztelet a kivételnek, hisz olyan is van. Ámbár alltalában nem kimondottan a szegénység feloldására célzottan szoktak adakozni, adakozásuk volumenét tekintve. Az atrocitások tömkelegét indíthatná meg, mindenféle egymásra mutogatással fűszerezve. Arról nem beszélve, legény legyen a gáton aki aki ezt koordinálni is tudná /apparátus hozzá/ Nos tetszenek sejteni miről is van szó? Nevezetesen a legszegényebb régiókban, önszerveződésű társadalmi, szoridaritási alapon működő házibankról. A mai felspanolt ilyen-olyan okok miatti időkben, ez a mimózalelkűségre utaló porhintés jellegű, egyébként szép gondolat, de faktó, hogy nem valorizálható. Javaslom a nagy magyar vidék nyomorúságát markánsan tanulmányozni, netán még szét is nézni, de nem csak az iskola jól kitakarított esetleges aulájába, vagy az önkormányzati díszterembe, hanem egy kicsit be kellene nézni, és effektíve beszívni, az igazi szegénység, gondolom egyesek számára oly elviselhetetlen, ódon ámde atmoszférájában esetleg patinás illatát./szagát/ Sajnos az a szemléleti beállítottság, a mély szegénységbe élőkkel szemben, egyszersmind kozmikus sebességgel gerjeszti, a teljes ezen rétegek társadalmi kirekesztettségét. Ameddig továbbra is, folyamatos, iszonyú intervallumok jelentkeznek, az elosztási rendszerekben, a szakadék egyre öblösödni fog. Hát ebből az aspektusból, nem éppen csipkerózsika típusú leányálom, a jövő látens perspektívája. Mit ne mondjak a társadalom legkisebb szegmensében/pl.-ul család/ is, a dübörgő leszegényedés vonzataként jelenik meg, a konfliktusok legalább 80%-a. Ennek felismeréséhez nem feltétlen szükséges három diploma. Azért most is nyugodtan kijelenthető, mi magyarok a történelmünk folyamán, önnálóan soha nem igazán tudtunk, a szabadságunkkal jól kufárkodni, élni. No miért is!!