Elnök Úr! Képviselő Asszony...

Előzetesen szeretném érzékeltetni, hogy a következőkben leírtakat senki ne tekinthesse rasszista förmedvénynek. Borsod egy eldugott Isten háta mögötti kis falujából szoktam publikálni. Ide emberi lény három esetben jön: ad egy ha itt él, ad kettő ha elromlik az elektrónikus tájékoztatója, ad három alkalmasint eltéved. A falu patináját képezi, hogy az életszínvonalunkat vízuálisan is, meg jelenített formában láthatják. Elmondható még, hogy egyféle sajátos exotikummal tarkítottan, tárul elénk a település utcai panorámája. Jómagam csak közel 42-éve élek, a cigányság társadalmában, egyfajta sajátos szimbiózusban, s higyjék el békességben. Ismerem múltjukat, történelmüket, tradicióikat, nem utolsósorban jelenüket. S ami a leg fontosabb, emberi mentalitásukat. Tehát pl.-ul Gusztos Úrnak, halvány párája nincs mindehez. Tudniillik jól tenné, és még számtalan autentikus témakőrhöz közelláló politikus is, ha utánnanézne a rasszizmus pontos definíciójának. Az úgynevezett jósda, saccoló cégek / közvélemény kutatók / álltalános legutóbbi felmérései alapján, a magyar társadalom 70-80%-a ódzkodó, az idegenekkel szemben. Nos ez váltja ki, azt a kificamodott monotón rasszistázó gondolatsort, amit a saját jól alkalmazott védelmére, bárki is kifinomultan kihasznál. Ha ő a hunyó, ha nem. Amivel aztán azt sugallják, hogy zsigerből a magyar társadalom 80%-a rasszista. Ugyan már, nevetséges nonszensz! Hosszú idő óta köztudottan, egyre több jelzés érkezett, érkezik a társadalom minden szegmenséből, a cigányság generálta ilyen-olyan tettekről. Nyilván nem vetíthető egyoldalúan minden a cigányság rovására. Ellemben a problémák teljes megértéséhez, ismerni kellene hierarchikus, még ma is kifelé nem igazán reflektív kasztrendszerüket, s ezen belüli belső élet szerkezetüket. Szangvinikus, vehemens mentalitásukat, / álltaluk is elismerten / aminek egyenes következménye, néha el hamarkodott, kissé át gondolatlan cselekvés készségük. Adott szituációkban a disztingvált viselkedésre való hajlamuk hézagossága. De főképpen a túlfűtött ídentitás tudatuk, helytelen értelmezéséből fakadó, szilaj senkit nem befogadó öntörvényeik esetenkénti alkalmazása. Ami aztán evidens, hogy saját társadalmukon belül, nem természet ellenes. Aki azt gondolja, hogy nincsenek ön szegregálódásra való törekvéseik, az hatalmas tévedésben van. Tisztázzuk tovább a kérdéseket. Hazánk területén nem reprezentánsan kimutatva, mintegy 5-700 ezerre tehető lélekszámuk. Függetlenül, hogy ki vallja magát annak, ki nem. Ebből a rétegből kb. 30-35%-nyi a műveltebb már relatíve, látensen integrálódott lélekszám. Tehát leszögezhetjük, hogy 65-70%-ra tehető, az úgymond lemaradott rétegük. S többnyire meg figyelhető, hogy a megjelenő gondok, majdnem teljesen ebből a rétegböl kiindulva, tevődnek össze. Megjegyzend, hogy a háttér okokat, nem figyelmen kívül hagyva, de most nem taglalom. Itt lép be pl.-ul az, hogy az inteligensebb rétegre, mindez egyformán vetül, s nyilván helytelenül rányomja a bélyegét. Alapvetően ez az álltalánosítás kellemetlen megjelenésének, többek közt az egyik oka. Viszont a már említett tagozódásuk miatt, igazi egység közöttük, kialakulni soha nem tud. Így a legtöbb esetben, saját belső szegregációs folyamataik, nem teszik kellően elfogadottá, a közös tőről való fakadás tényét. Nos pont ézért esnek abban a hibában bele, a többségi társadalmak, egy részről, hogy az integrációs törekvéseikben egyfajta erőltetettség látszata keltődik. A cigányság vezető rétegének viszont, ha burkoltan is, de nem kimondottan érdeke a hatékony segítség nyujtás, saját lemaradott társadalmi rétegük felé. / aki nem látja az egy kicsit szűk látókörű / Ebből kiindulva törekvéseik lényege, meg oldatni mindent lehetőleg a többséggel, s közben profitálni bármilyen formában. Sajnos ki kell mondani, hogy nem ritkán a saját lemaradott rétegük rovására. Ehhez meg van a kialakult, jól koreografált stratégiájuk is. Egyébként a bűnözési hullám nem csupán a cigány társadalmat érintetten, hanem az egész társadalom felől sulytottan növekszik. Nem kell tabuként kezelni, ki kell mondani, az élet színvonal folyamatos lecsúszása katalizálja elsősorban. Nagyon jól látható, hogy az egyén, azaz az apró magán tulajdon elleni vétségek, sokkal jobban irritálják a társadalmat, mint pl.-ul a közintézményekhez kapcsolódóak. Ami nem is csoda. Itt a sarkalatos pontok egyike, ami aztán kiemelten hozza fókuszba a cigányság bűn elkövetéseit. Kettős sulytás alatt, sajnos néha brutalitással karöltve, mindkét oldalról. Szegénység, mentalitás ötvözetéből adódóan, kényszer helyzet elé állítva őket. Ennek ellenére nem el fogadható, s nagyon nehezen tolerálható, a civilizáltabb társadalmak részéről. Tehát óvatosan a rasszizmus bélyegével. Bele kell nézni az ellenszenv közel sem rasszista motívációiba, s követni a kölcsönösség elvén konzekvensen, önkritikus lojalitással, úgy a cigányság mint a többségi társadalom részéről, az arany közép utat. Igenis sokkal hatékonyabb tettekre predesztinálni, az integrációs törekvések meg valósulásához, a cigányság értelmiségi vezető rétegét. Tudniillik az érdek közös kellene, hogy legyen. Kultúrájukban, felfogásukban még ma is élő hiedelem világukban, sok olyan elem van be épülve, amelyek az európai társadalmak számára elfogadhatatlanok, sőt frekventálltan irritatívak. Éppen ezért azzal a már egyre mélyebbre ható evidenciával, hogy a többségi társadalmak asszimilálódjanak ez irányban, nem követhető, semmilyen erőltetett formában sem. Számtalan példa van rá, hogy ami az ő kultúrájukban természetes, az az európai népek mentalitásával antagónisztikus ellentétben leledzik. Nem kell ékesebb példa, hogy oly régen foglalkoztatja a kérdés, mondjam jó szándékú feladat, az integrációjukat, és de faktó még mindíg sikertelenül. Ameddig az a roppant rossz, helytelen gyakorlat folytatódik a politikai osztály felől, hogy takargatjuk az integrálódásukat gátló negatívumokat az ő oldalukról nézve, addig egy beszűkült járhatatlan labirintus közös bolyongói leszünk. Mint tapasztalható veszélyes hadszitérré alakíthatja az egymás közti teret. Nem beszélve arról, hogy az egész társadalom felé, azt a rossz üzenetet sugallja: a kisebbség / cigányság / abban a hiedelemben tartatik, hogy minden tettében kedvező irányt tart, a többség álltal tolerálhatatlan viselkedés formát adekválttá téve. A saját esetleg görbe tükrének vizsgálatát, mintegy szükségtelennek tartva. Ezzel a többség érzés világába beépülnek mélyen, az ellenérzület majd ezen keresztül rasszistának aposztrofálható aspektusok. Ha netán nincs tudatos tendencia a kedvezőtlen folyamatok generálására, akkor észre kell venni, hogy mennyire így van. S tekintve, hogy az ősi szokás jog alapján is, soha nem a többség kell, hogy egyoldalúan igazodjon a kisebbséghez. Per ma ez a látencia mérgezően hat a többség belátását tekintve. Egyetlen ártatlan kérdéssel világítanám meg, pl.-ul tessék mondani Önök szerint a cigány szó csunya, trágár vagy helytelen, / a gyerekek könyve pl.-ul cigány népismeret / semmi esetre sem! Az, hogy egy kissé erodálódott bizonyos értelemben, remélem el hihető miszerint nem a többségi társadalmak negatív vívmányának feltétlen a terméke. Nem kéne olyan gizdának lenni, s kicsit több önkritikával a problémát igenis le lehet győzni!